A napelemesek javára döntött az Alkotmánybíróság, a szaldóelszámolás ügyében
A napelemesek már tavaly azt mondták a kormányrendeletről, hogy veszélyezteti a beruházói és befektetői bizalmat.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag megsemmisítette egy kormányrendelet visszamenőleges hatályú pontjait, a kormánynak másfél hónapja van a kijavítására. Az ülést az új elnökhelyettes, Horváth Attila vezette.
A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja már tavaly azt mondta, hogy kiszámíthatatlan a jogi környezet, visszaható hatályú a jogalkotás, veszélyben a beruházói és befektetői bizalom a kormány háztartási méretű napelemes rendszereket érintő intézkedései miatt.
Éppen ilyen ügyben tett panaszt az az állampolgár, aki 2023. szeptember 11-én új napelemes háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezése céljából igénybejelentést nyújtott be. Az aznap hatályos jogszabály szerint havi, féléves vagy éves elszámolású szaldó elszámolásra volt jogosult. Csakhogy a kormány egy szeptember 13-án este 23 órakor hatályba lépett új rendelettel úgy döntött, hogy ez a jog kizárólag a 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentések esetén érvényes. Ezért a szolgáltató a panaszos igényét a szaldóelszámolásra elutasította.
A panasz elmagyarázza: a szaldóelszámolás azt jelenti, hogy a nyáron megtermelt és fel nem használt többletenergiát át lehet vinni a téli hónapokra. „Az én konkrét esetemben a családi házunk éves igényét (8200 KWH) egy 7Kw-os napelem termeli meg az év során. A napelem nyáron 1600 kW-tal többet termel, mint amit elfogyasztunk, télen viszont a korábbi rendszerben nem kellene vételeznem. A 3-3,5 millió forintos beruházás így 6-7 év alatt térülne meg; a további három évben pedig 3× = másfél millió forint hasznot hozna, feltéve, hogy éves szaldó elszámolásra lennék jogosult.” Az új szabály a gazdaságos, észszerű időn belüli megtérülés lehetőségét ellehetetlenítette.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag kimondta: hiába írták a rendelet végére, hogy a kihirdetés napján este lép hatályba, ha a korábbinál hátrányosabb helyzetet okozó rendelkezéseket a hatálybalépés előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. A rendelet indoklása semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy a jogalkotó miért vonta el a szaldóelszámolás választásának jogát visszamenőlegesen, a 2023. szeptember 8. és 12. között megtett igénybejelentések esetében.
Ezért a rendelet szeptember 7-i határidőt kitűző része a jogalkotási törvényen kívül az Alaptörvénnyel is ellentétes, mert visszamenőleges hatályú jogalkotást jelent. A megsemmisítés azért nem azonnal érvényes, hanem csak május 31-étől, mert az azonnali törlés a jogsértés által nem érintett fogyasztókra is vonatkozna.
A kormánynak tehát szűk másfél hónapja van a jogi helyzet rendezésére, de ha ezt elmulasztja, akkor mindenképp hatályba lép a sérelmet okozó mondatrészek törlése.
A határozatból az is kiderül, hogy az ülést Horváth Attila vezette, aki április 1. óta az Ab elnökhelyettese, miután Juhász Imre elnök megbízatása lejártával április 3-án távozott, Varga Réka eddigi elnökhelyettes e tisztsége pedig március 26-án megszűnt. Horváth Attila jogtudósként, egyetemi tanárként 2016-ban lett alkotmánybíró. A testület jelenleg a törvényes 15 helyett csak 12 tagú, mert Juhász Imrén kívül februárban lejárt a 12 éves mandátuma Salamon László alkotmánybírónak is, a köztársasági elnökké választott Sulyok Tamás bírói helyét pedig – ismeretlen okból – több mint egy éve nem töltötték be.
