Közel kétezer gyorshajtó örülhet: megúszták a bírságot
Írországban hosszú ideig hitelesítés nélkül dolgozott egy sebességmérő kamera.
Ha már postaládánkban landol egy gyorshajtás miatt kiállított büntetés, akkor a legtöbb esetben kevés az esély elkerülni azt. Ritka kivételek azonban akadnak, és van olyan szituáció, amikor a pórul járt autósoknak még fellebbezni sem kell.
Pont ez a forgatókönyv vált valóra Írországban, ahol 1871, gyorshajtás miatt kiszabott büntetést vált semmissé a hatóságok hibájából.
Írország nyugati részén ugyanis 2024. december 20-án „munkába állt” egy traffipax és serényen mérte a sebességet, küldte a gyorshajtókról készült fotókat a központnak. Az ír rendőrség és az eszköz gyártója, a GoSafe azonban 2025. február 12-én felfedezték, hogy a fix sebességmérő eszköz az N17-esen bizony a megfelelő hitelesítés nélkül dolgozik.
Ennek hiányában pedig a törvény szerint a mérések eredményét nem lehet felhasználni a gyorshajtás megállapítására és a bírság jogerős kiszabására.
Ebben az időszakban 1871 kihágást rögzített az eszköz, amiből 800-at már ki is fizettek, és a sofőrök büntetőpontokat is kaptak a jogosítványukra. A GoSafe a hasonló hibák elkerülése végett heti ellenőrzést vezetett be, amelyek során vizsgálják az eszközök hitelességét.
A GoSafe hozzátette, hogy alapvetően minden sebességmérésre használt kamera érvényes kalibrációs tanúsítvánnyal rendelkezik, kiemelve, hogy az ügyben érintett kamera radarkomponensét időközben „újra hitelesítették, és probléma nélkül jóváhagyták”.
A The Irish Sun írásából az is kiderült, hogy az eszköz funkcióját tekintve teljesen pontosan és jól működött, tehát a lefotózott gyorshajtók tényleg átlépték a megengedett sebességet, de a törvény az törvény, ha a mérőeszköz nem volt jóváhagyva, akkor a bírság sem érvényes.
Büntetés gyorshajtásért Magyarországon
Az előírt sebességhatárt átlépő közlekedést kétféleképpen szankcionálják Magyarországon. Szabálysértési vagy közigazgatási bírsággal. Előbbi érvényes a kisebb sebességhatár-átlépésekre, ezt alkalmazzák általában akkor, amikor megállításos sebesség-ellenőrzést végeznek, főként városon belül.
A nagyobb sebességhatár-átlépések esetén (100 km/óra alatti sebességhatárnál +15 km/óra túllépés felett, illetve 100 km/óránál nagyobb sebességhatárnál plusz 20 km/óra túllépés felett) közigazgatási bírságot szabnak ki az objektív felelősség elve alapján. Utóbbinál nem feltétlenül az autót vezető gyorshajtó fizet, mert a szabályozás az üzembentartót tartja felelősnek.
